Az álhírfelismerésre egy mesterséges neuronhálón alapuló módszert is fejlesztettünk ötezer egészségügyi álhírrel és ugyanennyi korrekt egészségügyi szöveggel való betanítással. Ez egy magyar nyelvi modell segítségével dolgozik, a 110 millió paraméteres HuBERT (Nemeskey, 2020) mesterséges neuronháló finomhangoláson átesett változata hozza meg a döntést. A HuBERT-modell használatán túl a kompaktabb HuBERTUSz-modellcsalád (Ficsor–Berend, 2023) használatával is kísérleteztünk, amellyel hasonlóan jó eredményekre sikerült jutnunk. Álhírdetektáló modelljeink az ún. transzformer neurálisháló-architektúrát alkalmazó nyelvi modellre támaszkodnak. Ennek az a lényege, hogy a program a szöveget alkalmas rövid jelsorozatokra bontja, és az érdemi elemzés ezeken történik. A transzformer modellek az utóbbi időben sok természetesnyelv-feldolgozási (natural language processing, NLP) probléma megoldásával bizonyították sikeres alkalmazhatóságukat, mivel ez a fajta architektúra lehetővé teszi a szövegekben rejlő belső összefüggések, kontextusok és nyelvi jelenségek feltárását, amelyek rendkívül hasznosak lehetnek változatos, a szövegek feldolgozásával kapcsolatos feladatok elvégzésében, így az álhírek azonosításában is.

 

 

Tesztelésünk szerint a modell kb. 90%-os pontossággal dolgozik, jelenleg egybekezdésnyi szövegen hatékony. Ez a pontosság az átlagos emberi megítélésnél kicsit jobb az általunk vizsgált korpuszon. A pontos kiértékelést az 1. táblázat mutatja a tanítási és tesztelési adathalmazunk alapján. A táblázatban szereplő F1 mutató a pontosság és a fedés harmonikus közepe. A pontosság itt a rendszer által helyesen azonosított álhírek aránya az összes, a rendszer által álhírként azonosítotthoz képest. A fedés pedig a helyesen azonosított álhírek aránya az összes álhírhez képest.

 

A modellhez tartozik egy visszajelzést támogató üzenetküldő funkció is. Az ezzel szerzett tapasztalattal tudjuk javítani a program eredményességét. A program általában jól működik, akár a végleges megoldásunk is lehet.

 

Dolgozunk egy automatikus, egészségügyi álhíreket kereső roboton is. Ez már autonóm módon, emberi beavatkozást nem igénylően lenne működőképes. Az interneten kulcsszavak segítségével keres egészségügyi szövegeket, és az előző pontban leírt algoritmussal tud álhíreket azonosítani. Ilyen eszköz fejlesztése felmerült a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központtal (NNGYK, korábbi nevén Országos Gyógyszerészeti és Élelmiszeregészségügyi Intézet, OGYÉI) tervezett együttműködésben is. A hatóság ugyan továbbra is érdekelt az együttműködésben, de az átszervezés miatt türelmünket kérték a részletek megbeszélése céljából. A keresés hatékonyságának javítása végett megkerestük az Országos Széchényi Könyvtárt (OSZK), és az SZTE-vel létrejött egy olyan együttműködési szerződés, amelynek keretében az OSZK és az SZTE a webes aratás, illetve az ehhez kapcsolódó mesterségesintelligencia-alapú alkalmazások kifejlesztésére vonatkozó szándéknyilatkozatot fogalmaztak meg. A program rendben működik, a tesztelések a várakozásoknak megfelelő eredményeket adtak.

 

Készítettünk egy keresőprogramba beépülő álhírdetektáló alkalmazást is. Ennek továbbfejlesztésén még dolgozunk, de az első működőképes változatot bemutató videó elérhető az URL4 címen, illetve az URL1 Videók vendégoldalról. A 3. ábra illusztrálja a működését. Lényegében hasonló a tudása, mint az okostelefonos alkalmazásunké. Ennek a megoldásnak a kidolgozottsága egyelőre a legkisebb.

 

Folyik egy egységes vendégoldal fejlesztése is. Ezen a kutatócsoport eredményeit tesszük közzé hírekkel, letöltési lehetőséggel és bemutató anyagokkal együtt. Ennek fejlesztés alatt lévő változata már elérhető az Álhírdetektor weboldalon (URL1), a szerkeszthető hálózati környezet beüzemelése folyik még. A főoldalt mutatja a 4. ábra.